Tengőd (az én kis falum)

Örömmel jelentem, hogy Tengőd már a Facebook-on is megtalálható, és természetesen "lájkolható" is:

http://www.facebook.com/pages/Tengod-kozseg/142965612390198?ref =ts

További nagyszerű képeket kaptam Németh Csillától, amiket ezúton közkinccsé teszek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Zsebeházi Napok élményéről, ha valaki lemaradt, némi ízelítőt kaphat Lakosné Kati fényképeiből! Természetesen további képek beérkezése esetén azokat is közkinccsé tesszük majd!

Néhány jellegzetes pillanat az ünnepségről:

   

  

  
 

   

 

 
 

 

 

 

A következő képek a tengődi református templom és egyházközség 200. éves évfordulója tiszteletére tartott istentiszteleten készültek. 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Végül három kép az új ravatalozó felavatásáról:

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mellékelt oldalon a Somogyi Hírlapban Tengőd kapcsán 2009-ben megjelent cikkeket lehet megtalálni, köztük pl.:

Katonai alakulatok szállták meg Tengődöt (a Zsebeházi-napról)

Nem ilyen országot akart, Monokot csinálna Tengődből (interjú Lakos János polgármesterrel)

http://sonline.hu/telepules/tengod

Jó böngészést!

Október 23.-a kapcsán úgy gondolom, érdemes felhívnom a figyelmet Barkóczy Béla múlt évi hozzászólására, ezért annak néhány részletét ide a főoldalra is kiemelném, idézetként. A hozzászólás teljes szövege ivcsek Ez kész! (Falunapi meglepetés) c. írása mögött megtalálható.

„… Barkóczy József … a szavak erejével harcolt a falusi kisemberekért, a parasztság élet és munkakörülményeinek javításáért, az adóterhek mérsékléséért ... Tette ezt a Tengőd község bírójaként, és mint a Keresztény Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjeként a Magyar Parlamentben, történelmi időkben.

A kommunista hatalom átvétel után … államellenes izgatás és egyébb címén 6 év börtönbüntetésre ítélték.

1956-ban kiszabadult a Márianosztrai börtönből.

A forradalom idején a szervezője volt a Tengőd községben lezajlott forradalomnak. A forradalmi bizottság és a bizottság tevékenységének értelmi szerzője volt. 1957-ben letartóztatták, … összeverték … Börtönéből szabadulva, az elszenvedett megpróbáltatások után nem jött helyre, hamarosan elhunyt.
1936-tól haláláig szülőfaluja egyházközségi elnöke volt.
Barkóczy József életpályájával … kiérdemelte , hogy megemlékezzünk róla a forradalom évfordulóján.”

 

ZSEBEHÁZI NAPOK

meghívó

 

2009. OKTÓBER 23-25.

   Szeretettel meghívjuk Önt és - ha van - az Önhöz tartozó katonai hagyományőrző alakulatot a 2009. X. 23-ától 25-ig megrendezendő ZSEBEHÁZI NAPOK elnevezésű hagyományőrző rendezvényünkre, amely egyúttal a Magyar Hagyományőr Világszövetség korszaki szövetségeinek is találkozója. Október 23-án elsősorban a határon túli alakulatokat és a szervező csapatokat várjuk, október 24-én 11.00-ig pedig minden vendég megérkezésére számítunk.

A rendezvény névadója, a tengődi születésű Zsebeházi István, Kossuth Lajos egykori huszárkapitánya.

Találkozóhely: 8668 Tengőd, Petőfi u. 21.

Megközelíthető: Budapesttől az M 7-es autópályán. A 105-ös kilométerkőnél rá kell fordulni a 65-ös útra - Szekszárd felé! Ezen Iregszemcséig kell haladni, és onnan 6 km Tengőd. A faluban a református templom mögötti fakapus Szellemház a Petőfi utca 21.

Az október 24-i tengődi rendezvényt megelőzően Achim Schönfelder szervezésében Andocson is lesz rendezvény még 24-én reggel. Ezeket a csapatokat az andocsi rendezvény után várjuk Tengődre!

Kérem, hogy a hagyományőrzők egyenruhában vagy korhű viseletben jelenjenek meg! Akinek nincs ilyen, kérem, hogy magyaros vagy nemzetiségének megfelelő öltözetben vegyen részt az ünnepségen!

 

Az ott alvók számára, tábori körülmények között, fűtött helyiségeket biztosítunk. Kilencven főre van hely, ezért azokat jelentkezési sorrendben osztjuk ki. Ha valaki sátrat vagy jurtát kíván felállítani, az lehetséges.

 

Hálózsák vagy pokróc, továbbá egy-két vastagabb polifóm vagy matrac szükséges, mert nem mindegyik katonai ágyon van matrac, vagy mert az alvás néhol „padlós”

 

Étkezés és szállás térítésmentesen áll a vendégek rendelkezésére. Az ital a Bornemissza János Huszárkocsmában megvásárolható.

 

A részvételi szándékról - az étkezési létszámra és szállásfoglalásra való tekintettel - visszajelzést kérek telefonon vagy villanylevélben, legkésőbb 2009. október 18-án vasárnapig!

 

Program mellékelve!

 Tisztelettel: Fülöp Tibor Zoltán

 

Jelentkezés a tengődi programra 2009. október 18-ig!

Fülöp Tibor Zoltán - H 2045 Törökbálint, Dózsa György utca 42.

villanylevél: fuloptiborz@gmail.hu vagy fuloptiborz@gmail.com

Tel.: 20 366 8943; 23 330 460;

 

Jelentkezés az andocsi programra 2009. október 18-ig!

Achim Schönfelder - H - 8675 Andocs, Ady Endre u. 56.

villanylevél: achim46@net-portal.hu Tel.: 20 411 3184; Fax 84 372 712;

 

ZSEBEHÁZI NAPOK

műsormenet

2009. OKTÓBER 23-25.

TENGŐD

2009. október 23. (péntek)

16.00.    A Bornemissza János Huszárkocsma (a Szellemházban lévő, mert kettő is van) "beüzemel".      

              Üzemeltető Sebestyén Péter hagyományőrző kocsmáros bajtárs.

17.00.    A határon túli és a külföldi meghívottak, valamint a szervező alakulatok érkezése a Szellemházba (Tengőd, Petőfi u. 21.)

18.00.    Katonai hagyományőrző dalárda – zenél: Waszlavik Gazember László és a Mitisica Zenekar (Diósd) - énekel: a vendégsereg

20.00.    Vacsora a Szellemházban – Bornemissza húsos metélt. Főzi:Alberti Enikő és Alberti Gergő

21.00.    Katonai hagyományőrző dalárda – zenél: Waszlavik Gazember László - énekel: a vendégsereg

 

2009. október 24. (szombat)

10-től    Reggeli - ebéd – Budai féle csatalángos (folyamatosan ebédidőig készíti: Budai Ági)

                                       -  Fáber Károly közíró saját recept alapján készít fánkot

12.00.    Katonai hagyományőrző bemutató (a bemutatóra önként jelentkezőket várunk!)

12.30.    Közös fényképezés

12.50.    Indulás az ünnepségsorozatra

 

13.00.    Ünnepi megemlékezés az I.-II. világháborús emlékműnél

-     Himnusz (magyar és székely)

-     Ünnepi köszöntő: Lakos János Tengőd polgármestere

-     Ünnepi köszöntő: Kertész Zsolt a Magyar Hagyományőr Világszövetség elnöke

-     Zenés műsorszámok:

-     Ünnepi beszéd: dr. Magyar Gábor a Magyar Hagyományőr Világszövetség elnökségi tagja

-     Elismerések adományozása a magyar hagyományőrzés NAGY UTAZÓINAK

-     A Zsebeházi István Általános Iskola tanulóinak műsora Céh Árpádné vzetésével

                -     „Összzenekari” dallamok: Regélő Fehértáltos Hagyományőrző Egyesület,  Sárkányos Dobosok, Susato Régizene Együttes, Hanga Banda;

                -     Szép magyar tánc – Ferenczi Sándor előadásában

                -      Koszorúzás – közben díszlövés (Magyar Honvédvadász Hagyományőrző  Egyesület)

                -      Szózat

14.15       Az új ravatalozó szertartásos avatása a temetőben

                Koszorúzási ünnepség Zsebeházi István huszárkapitány sírjánál

·         Díszsorfal

·      Történelmi visszapillantás: Matyikó Sebestyén József helytörténész, a Kálmán Imre Múzeum igazgatója

·         Koszorúzás – díszlövés (Magyar Honvédvadász Hagyományőrző Egyesület)

Műsorvezető: Máté Endre, a Kossuth Szövetség alelnöke

15.00.     Istentisztelet a református templomban. Igét hirdet: dr. Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Ének: Izsák Kata dalénekes

16.30.     Bornemisza Kupa - játékos vetélkedő haditorna bemutatókkal a Szellemház udvarán. A vetélkedőt szervezi és irányítja: a Bornemisza János  Hagyományőrség Egyesület. Zenei háttér: Mitisica Zenekar, Regélő Fehértáltos Hagyományőrző Egyesület, Sárkányos Dobosok, Susato  Régizene Együttes, Diósdi Csángó Banda, Hanga Banda,

18.30.     Eredményhirdetés – a Bornemissza Kupa és a Huszárkonyha Főzőverseny eredményhirdetése, valamint oklevelek átadása;

19.00.    Vacsora – Tengődi vadgulyás (Főszakács: Hegyi Tamás és alkalmi hadtápcsapata)

19.00.     Táncház és mulattság hajnalig a Szellemházban – zene: Hanga Banda (alapvetően)

 

2009. október 25. (vasárnap)

  9.00.     Kalapos reggeli – hozott anyagból. Kérjük a vasárnap reggelig maradókat, hogy járuljanak hozzá a vasárnapi reggelihez, dobjanak be a közös kalapba, ezzel is támogatván a rendezvényt! Szalonna, kolbász, hagyma, paprika, paradicsom, tojás, cukor, tea és kenyér előnyben. Az egyeztetés során kérjük, hogy akik szándékoznak reggeli hozzájárulást nyújtani, szíveskedjenek jelezni, mert megközelítőleg tudni kell, hogy elegendő lesz-e az így összegyűlt étel, vagy kiegészítésre szorul! A hozzájárulásokat előre is köszönjük!

 
Könyvvásár:

A Püski-Masszi Könyvesház jóvoltából

Kovácsműhely:

A Zsebeházi Napok kovácsa: Oppenauer Péter, aki bemutatja kovácsműhelyét

Film:

A Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikációs Tanszéke vizsgafilmet

készít a rendezvényről. A film rendezője: Farkas Balázs

 Hangosítás

Bandi Norbert, dr. Kovács Péter

Fénykép:

Hajdú Ágnes

Alapító

Történelmi Lovas Egyesület (1997)

Média támogatók

Arany Tarsoly, Magyar Demokrata, Somogyi Hírlap, Csillaghang Rádió, Pelikán Rádió, HÍR TV, ECHO TV, Sió TV, Hungária TV, Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikációs Tanszék

Támogatók

DIANA Vadásztársaság, , Budai Ágnes, Grafit Public Kft., Györe József, Fáber Károly, dr. Kovács Péter, Sebestyén Péter féle vándor kocsma, Simon Ildikó, Steffen Zimmermann, Tündérképző

Fő támogató

Tengőd Község Önkormányzata

Szervezők

Bornemissza János Hagyományőrség, Zsebeházi István Társaság

Főszervezők

Magyar Hagyományőr Világszövetség

Rendező:

Fülöp Tibor Zoltán

 

ZSEBEHÁZI NAPOK

huszárkonyha főzőverseny

2009. OKTÓBER 24-én 12.00-tól 16.00-ig

a tengődi Szellemház udvarán

 

Tartalmas levesek versenye

   A magyarokat a levesek népeként ismerik. Ehhez képest, mint hagyományainkban oly sok egyéb, a levesek is eltűnőben vannak. Ezért különleges, tartalmas, jó féle levesek elkészítését várjuk a versenyzőktől, hogy azt közkinccsé tudjuk tenni. Olyan „versenyművekre” számítunk, amelyek elnevezésükben, alkotórészeiben, ízvilágukban a magyar konyhát idézik, s egyúttal ötletesek, laktatóak. Minden résztvevő oklevélben részesül. Az első három helyezet (de lehet, hogy minden résztvevő) bekerül a Magyar Demokrata Huszárkonyha rovatába.

 

A Huszárkonyha általános szabályai, amelynek betartása a Zsebeházi Napokon is szükséges:

1.      Új féle ételek készítése, új elnevezéssel.

2.      Az étel ízvilágában a magyar ízeket idézze (kivéve ha más nemzethez tartozó versenyez, vagy más nemzet hagyományit őrzők versenyeznek)!

3.      Az étel elnevezésében magyar lehet csak (kivétel a 2-es pontban való sajátos helyzet)!

4.      Aki készíti az ételt az népviseletben, hagyományőrző egyenruhában vagy valódi egyenruhában legyen! Ha ilyen nincs, akkor legalább igyekezzen olyan öltözetet beszerezni, amely nem idegen az előzőektől! (javasolt a fehér kötény, szakács fejfedő és hasonlók.)

5.      Jó, ha az öltözet és az étel elnevezése összhangot alkot (pl. huszár készíti a huszárgulyást) - de nem feltétel.

6.      Az elbírálásnál figyelembe veszik a hagyományőrző környezet kialakításának milyenségét is. (Főzőeszközök, terítékek, egyéb használati eszközök eredetisége. Műanyag kizárva! Globális üdítőitalok - pl. Coca Cola - megjelenítése tilos!)

7.      Az étel elkészültekor egy fénykép készül az étel készítőiről és a hagyományőrző környezetről. Ez valójában egy kompozíció, amit az étel készítőinek kell megalkotni a fényképezéshez. Ez is számít az értékelésnél.

8.      Az ételkészítéshez az eszközöket és az alapanyagokat a versenyzők hozzák magukkal.

9.      Legalább 10 főre szükséges főzni vagy sütni!

10.  A versenyzőknek le kell adni az étel receptjét, valamint, hogy azt melyik csapat, és név szerint kik készítették. E nélkül a Bíráló Bizottság nem értékeli az ételt.

11.  A tűzifát, vizet, okleveleket, szervezést, lebonyolítást, díjakat, fényképész felkérését és sajtó megjelenést a rendezők intézik.

Jelentkezés 2009. október 18-ig!

Fülöp Tibor Zoltán

Tel.: 20 366 89 43;

villanylevél: fulop.tibor@freemail.hu de inkább fuloptiborz@gmail.com

                   A Bíráló Bizottság elnöke: Csányi Sándor, a gulyáskirály, a Magyar Gasztro-

              Turisztikai Egyesület elnöke A Bíráló Bizottság tagjai: Éva Ilona a Magyar Hagyományőr

                    Világszövetség főtitkára és Schmuck Krisztina a Kányai Általános Iskola igazgatónője és Céh Árpádné a Zsebeházi Általános Iskola képviselője

 

 

Ha azt írom, rég jelentkeztem, akkor füllentek. Ide, ebbe a tengődi blogba most először jegyzetelek, merthogy "vadi" új. Mégis, mivel van előélete (hiszen az eddigi bejegyzések már valahol megíródtak) nem állítok valótlant. Az ilyesmi (mármint a valótlanság állítása) álljon olyan távol tőlem, mint Tengőd Szegedtől. Ekkora távolságból kezdtem el a falu felfedezését anno, majd ez ügyben társamul szegődött Niki (akarom mondani Veronik). Mondhatni ettől kezdve én madártávlatból Ő pedig testközelből figyelte (ha módja volt rá) mi is történik Somogynak és a Balatonnak e hátországában.

2004.06.03. 12:48 <<< Jelentős dátum. Ekkor fogant a gondolat, hogy Tengődnek márpedig kell egy blog! Ma falunapra el is készült: olvassátok, használjátok egészséggel!
(A bejegyzések alján hozzá lehet hozzászólni az ott leírtakhoz, ha valamit rosszul közöltem volna, vagy más lenne a véleményetek. A szerkesztésbe pedig ti helyiek, vagy Tengődről elszármazottak is beszállhattok: jelentkezni ott lehet, ahol kommentálni, itt alul!)
"Most szólj hozzá! Tengődnek blogja lett!"

Persze a külcsín sokkal szebb lesz, meg fel lesz címkézve, és kereshetővé válnak az anyagok, a szerzők nevei is helyükre kerülnek... (De ez a jövő zenéje. Most rohannom kell a gyerekkel mert nem akarunk lemaradni a gyereknapi műsorról!)

Veronik küldte:

Tengőd történetéről 1138-tól vannak történelmileg hiteles írásos dokumentumok. István király a mai település területét a Pécsi Püspökség tulajdonába adta több mára már elpusztult faluval együtt. A települést 1138-ban Vak Béla király a Dömösi Prépostságnak adományozta.

Az elkövetkező évszázadokban gyakran cserélt gazdát a falu: többek között Mojsa nádor, Cisztercita Apátság, a Veszprémi Apátság volt a terület birtokosa.
Több királyi diplomában és régi írásokban gyakran említésre kerül a Tenguld nevű birtok. Egy korabeli feljegyzés szerint az itt járt olasz papok a helységneveket kétségbeejtően írták le: Thanguld, Tinguld, Thengeld, Tengöld. Így torzult az eredetileg gazdagságot jelentő besenyő Tingulit, Tinguld elnevezés mára magyar jelentésében az ellenkező értelemre: Tengőd.

A falu 1543 -ban török hódoltság alá került.
Az 1650-es évek közepén Tengőd az Eszterházyak által birtokolt ozorai uradalomhoz tartozott.
A kuruc háborúk idején a lakosság szétszóródott, sokan haltak meg pestisben. Egy 1714-ben készített összeírás szerint a falu néptelen.
1715-ben Eszterházy herceg engedélyt adott Tengőd benépesítésére, erről " szállólevelet " bocsátott ki.
A község az 1700-as évek végéig többségében római katolikus vallású, 1683-ban önálló egyházközséggé vált, a mai Római Katolikus templomot Eszterházy herceg építtette 1787-ben.
A tengődi református egyházközség első nyomait 1618-ban találjuk. Református többségűvé az 1715-ös újratelepítéskor vált és az is maradt 1944-ig. Lakói közül többen részt vettek a pákozdi csatában és harcoltak a szabadságharc katonájaként.
A község mai középületei közül a régi római katolikus iskola az 1880-as években épült ( ma részben pedagógus lakás ) . Az egykori református iskolát 1937-ben építették ( mai alsó iskola ) .
A községházát 1939-ben emelték, mely ma az óvodának, az iskola konyhájának, orvosi rendelőnek és a polgármesteri hivatalnak ad helyet.
A községben az első világháborúban 39 hősi halott volt, a második világháborúban 10 tengődi vesztette életét. Emléküket a település központjában 1994-ben felállított emlékmű őrzi.

A falu híres szülöttje Bornemissza János végvári kapitány. A Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület névadója 1520 körül született Tengődön. A török ellen dokumentálhatóan 1543-1589 között vívta harcát. 1570-1576-ig dunántúli kerületi főkapitány-helyettes volt. Kapitányi tisztségeket töltött be Pápán, Palotán, Kanizsán és Győrben.
Másik híres tengődi Zsebeházi István 1810-ben született. A szabadságharc előtt szolgált Lengyelországban. Később a szabadságharc hűséges katonájává vált, a bukás utáni időkben évekig bujdosott. Az 1860-as évek elején a falu jegyzője volt.
A Somogy - Tolna megyehatáron fekvő települést többször csatolták egyik megyétől a másikhoz, legutóbb 1949-ben, azóta Somogy megyei település.

Turisztikai vonzerők, nevezetességek:
A Somogy megyében Tabtól 10 km-re délkeletre fekvő települést körbeölelő több száz hektáros erdő nem csupán nyugodt, szép környezetet és tiszta levegőt biztosít, hanem remek vadászati lehetőséget is. A terület nagyvadban gazdag, melyet a település címerében található szarvasagancs is méltón szimbolizál.
A községben néhány igazán szép épületet találhatunk: a Petőfi S.u.22.szám alatti parasztház műemlék , műemlék jellegű a Római Katolikus templom és a Kossuth L.u.187. szám alatti lakóház, valamint fontos építészeti értéket képvisel a Református templom épülete is. A templomokról korábbi írásomban a Tengőd fülnél találhattok fényképet.
A Kossuth L. u. 187. sz. alatti házról mellékelek egy képet, ami a kert felől mutatja a szép, hagyományos tornácot:

(Niki, azaz) Veronik küldte:

Falunap villanás

Szégyenszemre úgy alakult az életünk, hogy bár én invitáltam a kedves vendégeket a tengődi falunapra, én magam mégsem tudtam egész napra, ill. az esti bulizásra is ott maradni. Így csak egy rövid villanásra tudtunk benézni. Viszont ez is rendkívül élvezetes volt, úgyhogy adnék egy kis ízelítőt.

A délután egy részéről készítettünk néhány képet. A színpadi fellépések mellett ...

a focipályán folytak a rendkívül ötletes ügyességi játékok. A következő képen a falu polgármestere indul a szlalom-versenyen:

Nem volt egyszerű a kicsit nehezen kormányozható triciklivel sem végigmenni a trükkös pályán:
 

Nagyon népszerű volt a 11-es rúgó verseny is, felsorakozott a falu apraja-nagyja:

Ezen kívül még több trükkös ügyességi versenyszámban lehetett megmérkőzni, mint pl.:

A fellépők is sikeresen szórakoztatták a közönséget, nagyon jó volt a hangulat. Mindezek mellett a főzőversenyben résztvevők a bográcsok körül serénykedtek.
Jövőre biztosan igyekszünk úgy szervezni, hogy az esti tüzijátékot is láthassuk és a bálon is ott lehessünk, hiszen már több itteni rendezvényen jártunk és mind nagyon élvezetes volt!

Hajdanán, mikor a Balaton háttértelepüléseivel kezdtem foglalkozni az elsők között szerelmesedtem bele Henyébe és Tengődbe, csupán a nevük hallatán.

Balatonhenyére többször eljutottam, henyéltem is ott nem egyszer, de Tengőd valahogy kimaradt az életemből (hiába, tengődni Tengődöm kívül is lehet).

Időközben kiderült, hogy a Tab közeli település nem is tartozik a Balaton régióba, úgyhogy el is feledkezhettem volna róla, ha nincs Veronik, akinek nagymamája oda valósi. Így rendszeresen kapunk hírt a faluról, illetve Tengőd kap némi „publicitást”.

Most a polgármester keresett meg e-mail, tenném ki a választási programját.

Mivel a Blogokra nem vonatkozik a kampánycsend, s amúgy sem hiszem, hogy e cselekedetünk különösképpen befolyásolná a voksolást, íme:

választási szóróla...

Hosted by eSnips

Talán tengőd. Ennek a somogyi településnek készítettem el saját önálló blogját elsőként, anno!
Igaz, szerintem azóta sem tudnak róla, mert nem kerestek velem kapcsolatot.

De Tengőd az Tengőd, Tengődön ugyanis semmi és senki nem kallódik el, - mondhatnánk - s ez az alábbi hír szerint az egykori szovjet bakákra is igaz kell hogy legyen.

"Tengőd: Orosz katonákat keres a polgármester"

(A történet közel egy hetes, mégsem kapta fel a bulvár sajtó, sem az RTL, sem a TV2.... Pedig van benne.)

A sajátos, ám ötletgazdag falumarketing területén azonban nem az volt a tengődiek első dobása.

Soha életemben nem jártam még arra, és még a BALATONIQM expedíció sem venné útba, de esküszöm ennek során meglátogatom, betérek meglesni: hogy is tengetik arrafelé az ottaniak életüket.

 

 

 

Na Ő az akitől horroriszikusan rettegni kellett az elmúlt két évben a Balaton tájékán.
Azt beszélték: ha elfogyott a zabálnivalója (a fák zöldje) nekiesett a fenyvesnek is. Tény hogy (különösen 2 éve) tarra rágott komplett erdőket, és hogy vonulásakor az útjába eső utakon az árokba csúsztak rajtuk a kocsik, ezért nem egy helyen (nyáron!) hókotrókat kellett bevetni ellenük.

(Aki nem hiszi, az alábbiak szerint vázoltak alapján járjon utána!)

Miután lepkévé lényült át, deszantosként dobta át magát a déli partra és ott petézett.
„Az elmúlt évi gyapjaslepke elleni védekezés eredményesnek bizonyult, hisz a rendkívül nagy fertőzöttség visszaszorult.
Az őszi és az idei tavaszi petecsomó vizsgálatok alapján a fertőzöttség döntően a Tab környéki településeket ( Bábonymegyer, Ságvár, Tengőd, Tab, Nyim, Som, Kapoly, Töreki).” [somogy.katasztrofavedelem.hu]
Tehát aki munkában akarja még látni e szép szörnyeteget irány dél, dél-kelet: Balaton-"alvdék".

Itt ni egy térkép is, hogy miholmerre?

:   

Niki küldte:
Mi is programajánlattal jelentkezünk, igaz, 
ez a jövő hétvégére szól. 
A három napos hétvégén lehet, hogy többeknek
 is lehetősége nyílik 
majd egy kirándulást tenni 
egy eddig még nem ismert helyre. 

Így hát ezúton szeretnénk meghívni 
minden kedves érdeklődőt!

Tengődre, a falunapra! 
A tervezett program a következő:

style="font-family: "Comic Sans MS";">8.45 Gyülekezés, Megnyitó

9-12 Csapatjátékok, 

sorversenyek, egyéni versenyek kicsiknek és nagyoknak

……………………………………………………………………………………………………………………………

14.00 Gyülekezés, Megnyitó

  Lakos János polgármester beköszöntője

- Nősök - Nőtlenek Focimeccsek

- Női foci –  De ……… amilyen még nem volt ……………

- 16 órától Főzőverseny kezdete

-Tengőd Legerősebb Embere–Asszonya versenyek

- Láb szépségverseny – FÉRFIAKNAK

- Virsli + sör – EVŐ-IVÓ egyéni verseny

kb.18- órától Vacsora

18.30-tól 21 -.30-ig

- Break-bemutató a tabi csapat részvételével

- A siófoki Mazsorett Tánccsoport bemutatója

- A tabi SZEDEMICE Néptánc Egyesület műsora

- Sztankovszky Miklós előadóművész operett előadása

                  - Eredményhirdetések,  díjak átadása, - a falu legszebb

   10 udvarának kihirdetése

21.30 Tűzijáték

           - Bál

 Mindenkit Szeretettel hívunk és várunk !

Tengőd Község Önkormányzata

A falunap progrmajával és szervezésével kapcsolatosan Vati Ferenc 
alpolgármester (30/492-54-88), és Andóné Borbély Beáta 
(30/539-93-32, vagy hivatal: tel/fax: 84/525-216, tel: 84/525-217)
szívesen adnak részletes felvilágosítást! E-mail: tengod@axelero.hu

 

Niki írja:

Szeretném jelezni, hogy hosszú szünet után ismét várható jelentkezésem. Ráadásul a polgármester ígérete alapján várhatóan előzetes információkkal is tudok majd szolgálni a tengődi programokkal kapcsolatban. Így aztán nem fordulhat majd elő mégegyszer olyan eset, hogy amikor ivcsek kérdése alapján egy októberi hétvégén rákérdeztünk, hogy mikor is lesz Tengődön a Bornemisza kupa, azt a választ kapjuk, hogy "hű, hát az tegnap volt".

Remélhetőleg ismét megrendezésre kerül majd a "Tengődről elszármazottak találkozója" is. Ez a rendezvény már két alkalommal nyújtott randevú-lehetőséget ismerősöknek és most ismerkedőknek egy kétnapos májusi Falunap keretében.

A 2005 évi találkozóra sikerült bekukkantanunk, így tudok mellékelni képet is: a szombati humoros versenyszámok (pl. Tengőd legerősebb Embere-Asszonya, főzőverseny, borverseny) és esti  tábortűz után a  vasárnapi kultúrális programok közt humorista, tabi néptáncos csoport, a Honvéd férfikar, illetve a pedagógusok kitüntetése és esti Falunapi vacsora és bál is szerepelt.

   

Niki jelenti:

Zsebeházi Napok - Bornemisza Kupa Tengődön

Október végén a Történelmi Lovas Egyesület által minden évben megrendezett "Zsebeházi Napok" nemzetközi hagyományőrző ünnepségnek elválaszthatatlan részét képezi a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület által szervezett "Bornemisza Kupa" nemzetközi katonai hagyományőrző haditorna.

A Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület névadója, tengöldi Bornemi(s)sza János a Somogy megyei Tengőd község szülötte. A török ellen dokumentálhatóan 1543-1589 között vívta harcát. 1570-1576-ig dunántúli kerületi főkapitány-helyettes volt. Kapitányi tisztségeket töltött be Pápán, Palotán, Kanizsán és Győrben.

A Történelmi Lovas Egyesület tengődi házában - a legendás "szellemházban" - magyar és külföldi katonai hagyományőrzők találkoznak évről-évre. A megemlékezések Zsebeházi István, az 1848-49-es szabadságharc Sándor - huszárezrede kapitányának, tengöldi Bornemisza János, a török elleni harc neves kapitányának alakja, és az 1956-os forradalom emlékének megidézése köré csoportosulnak. A rendezvényhez tartozó felvonulás, a hősök emlékműve előtti tiszteletadás, és Zsebeházi huszárkapitány sírjának megkoszorúzása lassanként a község saját ünnepévé is vált.

Közösség formáló, csapatépítő lehetőség a Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület által már harmadik alkalommal rendezett "Bornemisza Kupa" hagyományőrző vetélkedő. A csapatok íjazásban, rönkhajításban, és kötélhúzásban mérik össze tehetségüket. Ezzel egyidőben a Magyar Hagyományőr Világszövetség által meghirdetett többfordulós főzőverseny is zajlik az udvaron. Az estékett hagyományőrző táncház és dalárda, az éjfél utáni "nóta van!" programok teszik feledhetetlenné.

2003-ban került sor a község felújított kocsmájának névadó ünnepségére. A szórakozóhely a község katonai hagyományőrző múltjának adózva a "Bornemissza János Huszárkocsma" nevet vette fel. Így egyszerre állított emléket a huszárhagyományoknak és a község másik történelmi alakjának, a XVI.sz.-ban élt Tengődi Bornemisza Jánosnak.

2004.-ben "Emlékül az utókornak" mottó jegyében, egy urnában Tengőd jelen világát bemutató tárgyakat helyeztek a község vezetői a föld alá.

2004. október 22-23.
(az eredeti anyag, fényképekkel  az alábbi linken)

Download BornemiszaKupa.doc

 

Niki írja:

A legutóbbi tengődi látogatásunkra most már olyan szándékkal kerekedtünk fel, h. csinálunk olyan fényképeket is, amivel szívesen bemutatnánk másoknak is a falut. Szerencsénk volt az idővel: szép napsütés volt, így bár a fák még nem zöldelltek, az épületek nagyon szépen mutatták magukat.

Azok pedig nagyon szépek. Vannak köztük szép formájú, de elhanyagolt, új gazdára váró épületek, mint ez:

 

 

 

 

és vannak gyönyörűen felújított házak is:    

 

 

 

 

                                                            
Összességében az épületek típusa alapján elég egységes a falu: szerintem nagyon hangulatos.

A városháza előtt információs tábla mesél kicsit a faluról, a városházával szemközti kis téren pedig a hősök emlékműve látható, mármint tavasztól őszig, mert most még be van takarva, mint minden köztéri szobor.

  Az információs tábla szerint a falu neve besenyő eredetű, és gazdaságot jelent. Ez egy kicsit csalódás nekem, mivel máshol 1 cikkben azt olvastam, hogy gazdagságot jelent, az pedig tényleg nagyon jó dolog! Már úgy beleéltem magam! De hát azt hiszem mégiscsak a polgármesteri hivatal táblája lehet az igazi és hiteles, ezek szerint a másik cikkben elírás történt. Még mindig jobb, mint a Tengőd névről a tengődésre asszociálni, az azért elég lehangoló!

Ha viszont már itt barangolunk, a két szép templomot se hagyjuk ki:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                   
Most ennyi ízelítőt nyújtanék. Remélem a képekkel sikerül másoknak is kedvet csinálni ahhoz, hogy egyszer ellátogassanak ide!

Olyan ez mintha valamelyik emberi kéz alkotta űrszondánk, egyszer egy szép napon életjeleket küldene vissza, onnan ahonnan már nem is várnánk.
Közel egy éve akadtam rá Tengődre egy hír nyomán.  Próbáltam virtuálisan és gondolatban körbejárni, megismerni a falut, sőt még egy önálló blogot is nyitottam neki. Aztán semmi, csak tengődés jóideig:  Mostanában kaptam levelet:

"Én nem tengődi vagyok, de a nagymamám ott született, és hosszas kitérő után egy ideje megint ott lakik. Így időnként meglátogatjuk. Nemrég kíváncsi lettem, h. a világhálón lehet-e találni Tengődről
valamit.

Szerintem nagyon szép, hogy létrehoztad ezt a blogot, de a tengődieket nem hiszem h. hibáztathatod, h. nem fedezték fel: a nagyim szerint ott nincs is számítógép, csak az orvosnőnek, meg tán a polgármesteri hivatalban. Persze lehet, h. ennek ellenére vannak ott számítógépek, végülis nem mindentudó a nagyanyám, de mindenesetre nem a felfutó települések közé tartozik Tengőd (2002-ben összesen 568 lakosa volt).

 

Szóval a lényeg, h. én viszont örülök, h. van ez a blog, és jó lenne ezzel is segíteni kicsit ismertté tenni ezt a falucskát. Ha lehet rá majd feltölteni dolgokat: akár ha megmondod hogyan, vagy ha neked elküldöm, akkor szereznék anyagokat, meg tudnék fényképeket is csinálni, olyat, ami ilyen célra jó lenne.

...
Én egyébként találtam még több anyagot is Tengődről, amit érdemes lenne feltenni, pl. a Zsebeházi napokról (klassz képekkel)!"

Hát köszönet a jeletkezésért és várjuk a további anyagokat, kedves szerzőtárs!

Nem mondom: nem kapkodták el a tengődiek, hogy felfedezzék van róluk szó, szó van róluk az interneten. Öt hónapja, jegyeztem be oda utoljára róluk valamit, vártam: talán felfedezik.

Nincs más hátra hát, mint előre: amit akkor megtehettem volna, pótlom. Az alábbiakban összegzem, mit találtam akkor róluk a Google keresőben az első 50 találat között. (Azóta csak annyi változott, hogy a Somogyi Hírlap online közzé tett a településen történtekről néhány cikket, illetve, hogy az általam létrehozott blog - Tengőd, az tengőd- a találati listák vezető helyére kúszott a Tengőd címszó alatt, ami ugye… :)

Az első találati helyet birtokló gyaloglo.hu-n semmilyen tengődi tartalmat nem találtam, (hacsaknem az irányítószámot, vagy a körzet hívószámát nem számítom) pedig, ha legalább egy e-mail címet felleltem volna, nagyon megörültem volna neki –e!

Ráakadtam  azonban a község címerére és heraldikai leírására (amit általában a megyei közgyűlések honlapja, mint ez esetben is  minden településről tartalmazni szokott)

„A címerben szereplő két szablya a vitézség jelképe. Tengőd szülötte Bornemissza János törökverő vitéz, és Zsebeházi István, aki Perczel Mór hadtestének volt századosa, és a vezetésével több falubeli is részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Az arany búzakalász a mezőgazdasági termelésre, a két szarvasagancs a nagyvadakban gazdag környékre utal.”

A falu határában honfoglalás kori temetőre (Tengőd-Hékútpuszta) utalnak tudományos publikációra mutató internetes nyomok, de a meglévő temetőben szépen felújítva megtalálhatjuk Zsebeházi István százados sírját, vagy felkereshetjük Gaál János egykor volt községi jegyző romos mauzóleumát.

Ha már a régmúltnál tartunk, Pallas nagy lexikona Tengődről: „nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban, (1891) 1282 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.” 

 

Dr Demszky Gábor írásai között a Magyar Elektronikus Könyvtár megemlíti a Népművészeti Intézet megrendelésére készült „Kisközségek a megyehatáron” (Kánya - Tengőd - Bedegkér – Somogyegres 1978.) kéziratot, ami arra utal, hogy a mostani főpolgármester annak idején felfedezte magának e tájat.

eMagyarország link van, de nincs mögötte semmilyen információ (például jó lenne tudni mikor lesz innen is elérhető a világháló!).

A legjobblap , illetve az origo bemutatja: Barkóczy Gellért (1931, Tengőd) – FKGP képviselőt, mint a falu szülöttét, hírességét.

Nagyjából ezt lehet látni, tudni virtuálisan Tengődről, szigorúan a kereső első 50 találatát végigböngészve, a helyi lap cikkeit nem szemlézve. (Ezt megtettem időközben a hírek kategóriában!)

Valakinek rég óta ott tengődött az ÖTLET a fejében. Talán agyára ment a „Vissza a jövőbe” újra és újrajátszása, mert nem volt jobb szórakozása, Tengődön. Mindenesetre megtörtént, aminek már réges-régen itt volt az ideje: a csoda az, hogy nem halhattunk róla, nem kapta fel a hírt a korgó bendőjű, mindenevő média.

Történt ugyanis (a napokban esett meg az eset), hogy úgy döntöttek a tengődiek: tesznek arra, hogy miért nem voltak eddig a figyelem középpontjában, (nagy ívben) tesznek valamit, ne mondhassa rájuk az utókor, nem tettek semmit a FALU MARKETING terén.

A somogyi dombok között (mögött) megbúvó falusiak a tettek mezejére léptek: tettek-vettek, lukat ástak, hogy bele helyezzenek ezt-ezt, amazt, hogy lezárják, ami eddig volt, mindazt, amiben titok nincs, csak a nyilvánvaló jelenük megtestesülése, ötven évre terméskő alá rejtve, ZÁROLVA. Kőbe vésve áll már a falu központjában, több nyelven is, hogy mindenki értse: ne bolygassuk a múltat, a majdani jelent, melyben a népi bölcsességgel ellentétben, maguknak ástak vermet a tengődiek.

„mintegy ötvenen vettek részt a rendkívüli eseményen, ahol Lakos János polgármester arról beszélt, milyen fontos az utókor számára, hogy megismerje a mai falut. – Most, amikor a krómacél hengerben elhelyezzük a dokumentumokat, legfőbb szándékunk az, hogy szeretett falunkról üzenetet adjunk a jövő számára – mondta a polgármester. – Határozat rögzíti, hogy csak 50 év múlva bontható föl a henger. Elhelyezzük többek között a település jelképeit, a lakosság által aláírt névsort, a ma használatos református és katolikus imakönyv egy-egy példányát, jeles szülötteink életrajzát, a háborúk hősi halottainak névsorát, a képviselők, a vállalkozók nevét, az intézmények listáját, bélyegzőjét, jellegzetes terményeinket és a használatos pénzeszközök példányait. Az urna fölé nagy terméskövet teszünk, amelyre több nyelven is ráíratjuk: csak ötven év múlva nyitható föl. …A falunapi versenyeken a község legerősebb asszonya címet Vati Ferencné, a legerősebb férfi vetélkedőt pedig Hermann Attila nyerte. A focimeccs győztese a nőtlenek csapata lett. A kultúrműsorban néptánc-, aerobikbemutatót tartottak és felléptek a nyugdíjasok is.”

Ha mindezt egy fővárosi kreatív csapat találja ki és viszi véghez, egymásnak adnák a helyi polgármesteri hivatal kopott kilincsét a tévés stábok, a zaccos, reggeli rádióműsorok tengetnék, és nem pengetnék a humor húrjain az éterben (sicc!), és természetesen kényszerűen ott tengetnék életük néhány röpke percét a búvárlapok világvégi, legjobb tollú tudósítói… Tengőd végre megérdemelten egy napra a figyelem fókuszába kerülne: elmondhatnánk, a verem-csapda működik.

De nem, a világ nem figyelt még felt még fel Tengődre! Esetleg, ha minden jó megy: jövőre, a jelen vermelésének 1. évfordulóján.

Magam is csupán véletlenül botlottam bele az aprócska hírbe, mely a Somogyi Hírlapban tengődött.

A véletlen műve, hogy ezt a történetet megtaláltam, ahogy az is, hogy tovább böngészve olyan szolgáltatásra akadtam, mely virtuálisan kínálja a tengődi megoldás mását: e-mailt küldhetünk a jövőbe…
Most megnézem, van e egyáltalán a falunak honlapja, ha nincs holnapra lesz saját blogja, én ezzel a poszttal nyitom, ők talán folytatják. Miért ne tennék? Tessék, csak tessék…

Minden jel szerint Bogumil (Istennek kedves) Hrabal nyomdokaiban lépkedtem, amikor  az első „Az én kis falum” típusú blog írásába fogtam. Kíváncsi vagyok mi lesz a sorsa: rá tudom –e venni az ott lakókat, vagy az onnan elszármazottakat a közreműködésre… de ez még a jövő zenéje. Mondanom sem kell, hogy Tengőddel kezdtem, mert Tengőd, az Tengőd!

Mint jeleztem, ugrásra (indulásra) kész vagyok. A kérdés csupán az: a Balatonnak melyik szegletével kezdjem a tó (a téma) körbejárását. Virtuális kalandozásaim (korábbi személyes élményeim) kapcsán, egyértelműen kiderült számomra, jobban vonzza érdeklődésemet a nagy víztől távolabb eső települések némelyike: sokáig kacsingattam Tengődre (déli part, somogyi dombok között), de választásom végül nem egy eldugott falura, vagy felkapott városra esett, hanem egy olyan térségre, mely jól jellemzi a jelenlegi balatoni helyzetet. Ez pedig a Káli medence.
Miért? Mert a napokban jelentették be a 15 éve példaértékű módon működő Művészetek Völgyének szervezői, hogy bajban vannak: 160-ból 52 hibázik, azaz ennyi millió kellene még a fesztivál zökkenőmentes megrendezéséhez. Ugyanekkor bukkantam rá Kékkút jól eldugott (a keresők találati listájának sereghajtói között) honlapjára, melynek „események” menüjében ráleltem arra, ami egy újságírónak is téma lehetne, nemhogy nekem.
Az van, hogy a Művészetek Völgyének tőszomszédságában, Balaton felöli bejáratában elterülő (eddig „csupán” természeti, történeti, és építészeti kincseiről méltán ismert) medence települései Csipke Rózsika álmukból felébredve összefogtak, és talán a kapolcsi csoda sikerét megirigyelve, (a mintát követve) fesztiválszervezésbe fogtak. Mindeközben (miközben) a kapolcsiak (talán mert túlnőtték lehetőségeiket) kifulladóban. Ráadásul a programok nem ütik egymást, az egyik hagyományosan „összművészeti” a másik amolyan népi „örögségfesztivál” jelleget ölt. Ez utóbbi azonban nem csak térben nőtt hozzá a Művészetek Völgyéhez, de időben is megelőzi, „előjátsza” azt, ami marketing szempontból mondhatni: ügyes!
Namost: mi lesz ebből? A szomszéd (vég)várak rendszere erősíti egymást (kitörési pontokat vázol fel a hogyan tovább a Balaton-marketinggel című össznépi stratégiai játék képzeletbeli játékmezőin), vagy: egymásnak esnek? (A kapolcsi szervezők tudtak a „Káli Napok – Káli Vigasságok” előkészületeiről? Hogyan és miért kerültek pénzzavarba? Miből finanszírozzák és mennyiből a káliak saját rendezvényüket?)
Szóval vannak kérdések, programok, lehetőségek szép számmal: kár lenne kihagyni (kihagynom) ezt. Na ezért! Oda megyek, megnézem magamnak testközelből ezt! Mert mindez a Balatonról és a térség jövőjéről szól.

No, megnéztem van –e honlapja a községnek: még e-mail címe sincs: Tengőd csak személyesen, bekopogva a polg. mest. hivatalba, vagy telefonon/faxon érhető el.

Azonban, mivel vették a fáradtságot és megkérték (hogy mit fizetnek érte, nem tudom) a Somogyi Hírlapot, hogy ugyan már, néha írjon róluk, a Helyi Kodkodács on-line változatában azért találni a faluról információkat. Innen tudtam meg, van egy képviselőnő, aki egyébként Tabon tanít, egy érettségiző diák, aki valószínűleg továbbtanul, mert 4,5-ös az átlaga, egy őstermelő fia (ő van a képen) már főiskolás, aztán ott a helyi értelmiség: a leépítésre ítélt tantestület tagjai… valakinek ezek közül, csak van valahol Internet elérése.

Tehát készítek nekik sajátblogot, hogy legyen nekik, hogy próbálgassák, milyen is az ha van ilyen a tarsolyukban, mire jó és mire nem. És hogy ez miért jó nekem? Mert! Ha életképes az ötlet, működni fog: Ők írnak bele, én meg, ahogy ez egy BalatonBloghoz illik tudni fogom mi történik velük…